Sikeres projektek
TANULMÁNYI ESET: PÁPATESZÉRI TÉGLAIPARI KFT.: A HOFFMANN-KEMENCÉTŐL A MODERN GYÁRIG FÁZISONKÉNT
|
|
A kétezres évek elején a PÁPATESZÉRI TÉGLAGYÁR egy Hoffmann-kemencéből és egy polcos, természetes szárítóból állt. Körülbelül napi 50 tonna termelést végzett, ráadásul a szárítási folyamat miatt csak évi 6-8 hónapon át üzemelt. A gyár működése így kis volumenű volt és nagymértékben hagyatkozott a kétkezi munkára, ebből kifolyólag nem termelt elég forrást ahhoz, hogy fontos beruházásokat el lehessen végezni, a finanszírozás pedig az akkori Magyarországon drága volt és szűkmarkú.
|
|
|
A gyár a kétezres évek elején
|
|
2008-ban, az üzembe helyezéskor került sor az új gyár megnyitására, ahol szép számmal megjelentek az ország téglásai.
|
|
Ebben a helyzetben a gyár tulajdonosai (nagy részben a Valdinger család), úgy döntött, hogy a nehézségek ellenére tesz egy lépést előre. Az üzleti fenntarthatóság nagyobb mértékű termelést követelt meg modernebb és hatékonyabb eszközökkel. A befektetéshez szükséges alapot két forrásból gyűjtötte össze a gyár: egyfelől uniós támogatást nyert el a projektre, másrészről pedig a BERALMAR, aki akkor már beszállítója volt a téglagyárnak (gázégőket épített be az üzem Hoffmann-kemencéjében), egy modern gyár lehetőségét ajánlotta fel, amit 4 fázisban kiviteleztek:
|
|
|
- 1. fázis (2004): félfolyamatos, platós kis kocsikkal üzemelő GARBÍ szárító építése. Az első beruházás a szárító építésének 50%-át jelentette. Ezzel a gyár termelését napi 120 tonnára sikerült emelni, de ennél is fontosabb, hogy az üzem így képes volt már egész évben működni, így összességében mintegy 5-szörösére emelkedett az éves termelés mértéke.
- 2. Fázis (2007): PRESTHERMIC alagútkemence építése. A 72,45 méter hosszú, 3,4 m belső szélességű, 1,9 m hasznos magasságú alagútkemence már napi 250 tonnás termelést irányzott elő, de akkoriban a hozzátartozó elő-kemencét még nem láttak el a szükséges berendezésekkel, így a 18,45 hosszú elő-kemence működése nélkül, egyelőre a maximális teljesítmény 200 t/nap volt, jóllehet a termelés továbbra is limitált maradt a szárító kapacitásából kifolyólag.
- 3. Fázis (2012): a szárító kibővítése. A szárítót megdupláztuk, hogy elérhető legyen a napi 250 tonnás kapacitás is.
- 4. Fázis (2014): az elő-kemence berendezéseinek beszerelése. Végül felépült és beindult az elő-kemence, így a termelés napi 250 tonnára emelkedhetett.
A projekt fázisokban megvalósuló jellege lehetővé tette, hogy az egyes beruházásokat folyamatosan kitermelje a gyár. Mindegyik beruházás jelentősen növelte az üzlet volumenét és a termelési hatékonyságát.
Később, 2014-ben az üzem áttért a mikronizált petrol-koksz üzemű gyártásra egy BERALMAR gyártmányú MICROMATIC rendszerrel tovább növelve a cég versenyképességét.
|
|
|
A BERALMAR ügyvezetői a vadonat új kemence tetején.
|
|
Így, az elmúlt mintegy tíz év alatt a piac és más körülmények miatt nélkülözhetetlenné vált bátor hozzáállásnak köszönhetően a PÁPATESZÉRI TÉGLAGYÁR kis, manuális gyárból közepesen nagy termelő volumenű, modern és hatékony üzem lett, mely előtt fényes jövő rajzolódott ki.
Ezen kívül, a gyár rendelkezik egy olyan minőségpolitikával, amely előírja a megfelelő karbantartási eljárásokat és a modern formátumú, nagyméretű téglablokkok (BAKONYTHERM) gyártását is meghatározza.
Nagyon szép és sikeres történet a PÁPATESZÉRI TÉGLAGYÁR-é, ami lehet, hogy nem tartozik a legnagyobb projektek közé, de a BERALMAR számára különleges és büszkén gondol rá vissza.
A következő tanulmányi esetünkről a 108. Newsletterben olvashatnak 2016. októberében.
|
|
A Testület
BERALMAR SZIMPÓZIUM TEHERÁNBAN
|
|
Július 16-án kerámiai szimpóziumot tartottak Teheránban (Irán). Az esemény szervezője a BERALMAR volt.
Körülbelül 120 résztvevő volt jelen a rendezvényen. A mintegy 80, az ország különböző pontjain található téglagyártól érkezett vendég a perzsa főváros egy központi szállodájában gyűlt össze. A megjelentekkel a BERALMAR-nak lehetősége adódott megosztani a helyi igényeknek megfelelő technológiáit. A szimpóziumon részt vettek az Ipari, Bányászati és Kereskedelmi minisztérium, a Nemzeti Kerámiaegyesület és más regionális egyesületek képviselői is.
A rendezvény fő eseménye az iráni piacért felelős munkatársunk, Xavier Julió és főmérnökünk, Artur Massaguer műszaki előadása volt. Szintén felszólalt Ramon Sarió, a BERALMAR ügyvezető igazgatója, aki a bemutató bevezetőjét és lezárását tartotta meg.
|
|
|
Ramon Sarió beszéde a szimpóziumon.
|
|
Bár az esemény azzal a szándékkal jött létre, hogy a BERALMAR tájékoztatni tudja a résztvevőket arról, hogyan segíthet nekik optimalizálni a termelési folyamatokat, az információáramlás kétirányú volt és a BERALMAR delegáltjai rengeteg olyan behatással lettek gazdagabbak, melyek nagyon hasznosak az új megoldások kidolgozása során. Mindenesetre, ahogy azt a résztvevők észrevehették végig a szimpózium ideje alatt, de azt megelőzően is, a BERALMAR jól ismeri az iráni kerámiaipart, az ebben a térségben használt agyag tulajdonságait, az előállított formátumokat stb., köszönhetően annak, hogy korábban a BERALMAR intenzíven volt jelen a szóban forgó piacon egészen az ország 2006-os nemzetközi elszigetelődéséig. Szerencsére az elmúlt hónapokban a geopolitikai helyzet sokat változott, és az iráni gazdaság most egy előrehaladott normalizálódási fázisban van a nemzetközi közösséggel fenntartott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokra nézve, és az iráni téglások újra szabadon tárgyalhatnak a beszállítókkal.
A szimpóziumról elmondható, hogy teljes mértékben sikeresen zárult, mind a résztvevők számát, mind az előadók és a hallgatóság közötti hasznos információcseréket tekintve, akikkel örülnénk, ha sokáig tártó együttműködésben lehetne részünk.
Szeretnénk köszönetet mondani helyi segítségeinknek a szervezésben végzett fáradozásaikért és minden résztvevőnek a jelenlétükért.
|
|
A BERALMAR NEWSLETTER MÁR PERZSÁUL IS
|
|
Jelen számtól kezdve a BERALMAR Newsletter új verzióban is megjelenik: immár perzsa nyelven is olvasható.
A perzsa egy indoeurópai nyelv, amit Iránban (hivatalosan fársziként ismert), Afganisztánban (ahol hivatalosan dari a neve), Tadzsikisztánban (itt a hivatalos elnevezése, a tadzsik még a szovjet korszakból maradt fent, csak úgy, mint az is, hogy cirill betűket használnak), Üzbegisztánban, Bahreinben, Irakban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Grúziában és dél-Oroszországban beszélnek, illetve használják a korábban perzsa hatás alatt álló környező országokban is.
A perzsát az egyik legtöbb ember által beszélt nyelvként tartják számon: mintegy 110 millióan használják és Iránban, Afganisztánban illetve Tadzsikisztánban hivatalos nyelvként is jegyzik.
Az új változattal a BERALMAR Newsletter már 14 nyelven jut el körülbelül 3.000 címzettjéhez.
|
|
|
A perzsa anyanyelvűek és a dialektusokat beszélők térképe.
|
|
|
|