|
Kiindulási alapok
2011-ben Krasznojarszk egyik fő építőcége kapcsolatot teremtett a BREALMAR orosz képviselőjével. Építőcégként, illetve terület földrajzi helyzetéből és az építőanyag-ellátásból, (főleg a téglákat tekintve) kifolyólag a megvalósítás kritikus problémákat vetett fel, így éves tömörtégla-fogyasztásukat figyelembe véve elhatározták, hogy ugyanezt az építőanyagot fogják gyártani és termelésük (napi 300 tonna) nagy részét saját felhasználásra fordítják. Legfőbb aggodalmaik a gyártási költségek köré csoportosultak, majd felismerve, hogy ezen belül a legnagyobb költséget az üzemanyag jelenti, úgy tervezték, hogy kizárólag helyben beszerzett kőszenet fognak felhasználni.
Egy különleges üzemanyag
Az Ügyfél ennek megfelelően a legalkalmasabb ajtón kopogtatott, hiszen a BERALMAR vezető szerepet tölt be a szilárd üzemanyagok felhasználásának területén. A helyi kőszénnel kapcsolatban az a probléma merült fel, hogy Szibériában az úgy nevezett permafrost (a talaj alatt található állandó jég) miatt a szenet jéggel keveredve emelik ki a bányából, amilyen állapotban egyébként az év legnagyobb részében előfordul, ide értve a disztribúció folyamatát is. A szén így vagy fagyott állapotban érkezik a gyárba, vagy nem, de minden esetben nagyon magas, több mint 40%-os nedvességtartalommal kerül az üzembe. Ahhoz, hogy használható legyen ez a fajta üzemanyag, egy különleges szárítót kellett beiktatni, ahonnan egy érdekes zárt körforgás indul az üzemanyag felhasználásában: a nedves szén egy trommel szárítón haladt keresztül, ami a kb. 40%-ról kevesebb, mint 10%-ra csökkenti az anyag nedvességét. A szénszárító kijáratától az anyag egy kis része egy CSD égőkamrához szállítódik, hogy a trommel szárítót táplálja a szén szárításához szükséges mennyiségű üzemanyaggal, mialatt a szén nagyobbik része a kemence PROMATIC szénadagolójába kerül, ami egyben szárító rendszerrel is rendelkezik, mely az őrlés közben <10%-ról <2%-ra csökkenti a nedvességtartalmat.
A segéd-üzemanyagok használatának kiiktatása
A kemencét tehát PROMATIC rendszerrel kellett ellátni és arra tervezték, hogy az előmelegítési folyamatokat hozzáadott előmelegítési segéd-üzemanyagok felhasználása nélkül lehessen véghez vinni, így az előmelegítési zóna meghosszabbodott, a kemence ventillációja pedig nagyobb kapacitásra lett képes, és a meleget erősebb nyomással tudta már eljuttatni az égési zónától az előmelegítési zónáig.
Másrészről, a téglák szárítási folyamatához egy egyalagutas, közvetlen rakodású kemence kocsikkal dolgozó LEVANTE szárító mellett döntöttek. Ez a típus működik (más ismert előnyei között) a legnagyobb energetikai hatásfok mellett és kemény extrudálással kombinálva 16%-os maximális nedvességtartalmú agyag felhasználásával, a tervezett szárító képes kizárólag a kemencéből nyert forró levegő segítségével működni az extrém szibériai hőmérsékletek ellenére is.
Ilyen formában képzelték el és építették meg a KCM-2 krasznojarszki gyárát, ami így néhány figyelemre méltó adattal rendelkezik:
|
V. TANULÁNYI ESET: KCM-2. FAGYASZTOTT KŐSZÉN-ÜZEMŰ KÖZVETLEN TÖLTÉSŰ GYÁREGYSÉG 
Közvetlen rakodású szárítók
